A lótartás és a lóval való gazdálkodás a BIOFARM területén több mint 3000 éves, ami az eddigi ismeretek alapján i.e. 1100-re nyúlik vissza. A több ezer éves és több kultúrán átívelő lovas hagyomány a BIOFARM környékén arra vezethető vissza, hogy a hatékony mezőgazdasági termelés, lótartás, ló legeltetés és magas minőségű széna ellátás szempontjából a terület különleges adottságú. Ennek megfelelően különlegesen előnyös és optimális a BIOFARM terület lótartásra több mint 3000 éve, továbbá a 21-ik szerinti modern, intenzív és EU normatíva szerint lótartás illetve állatjóléti elvárások és követelmények maradéktalan teljesítésére.
A BIOFARM a Mezőföld központi területén:
A BIOFARM jelenlegi területe, mely terület a Váli Völgy "vallis" középső központi részén helyezkedik el, a váli víz völgye az észak-dunántúli Mezőföld része, kialakulása és fejlődése annak fejlődésével áll szoros kapcsolatban. A Mezőföld népi eredetű elnevezés, magában foglalja legfőbb jellemzőjét: a fa nélküli sztyeppevidéket, mely minden időkben rendkívül alkalmas volt a ló tenyésztésére és hatékony mezőgazdasági termelésre.
A Mezőföld északkeleti része az észak-mezőföldi dombvidék, amelynek csaknem a közepén fut délkeleti irányban a Váli víz üledékes völgye, mely középső stratégiai pontján helyezkedik el a BIOFARM területe. A terület vízhálózatának kialakulásában a vizek felszínformáló ereje (erózió) volt meghatározó. A felszín mai arculata egészen fiatal, holocén kori (25000 év), hiszen a Duna Mezőföld peremi völgyszakaszának végleges formája is csak a jégkor végén stabilizálódott. A lerakódások vastagsága alapján a geológusok arra a következtetésre jutottak, hogy ezt a lerakódást az egész völgyfenék szélességét betöltő folyam, feltehetően a Duna-ág munkája végezte, amely az óholocén időktől kezdve mederfeltöltő jelleggel működött.
Ezen különleges és Váli Völgy helyspecifikus geológiai jelenségek azt eredményezték, hogy a völgyben álladó a vízellátás volt és a 20 méterrel magasabb szinten elterülő parti síkságon magas minőségű humuszos termőtalaj alakult ki, mely rendkívül előnyös mezőgazdasági művelésű területet eredményezett.
Ennek megfelelően hatékony növénytermesztési és állattartási (ló és szarvasmarha) kultúra alakult már i.e. 1100-ban a BIOFARM mai XXI-ik századi területén. A kitűnő legelők, halakban bővelkedő vizek, mocsarak, a bronzkori kultúrától (i.e. 4200-3800) kezdődően évszázadokon át a korabeli idők nomád, halászattal, vadászattal, állattenyésztéssel foglalkozó embercsoportjainak kiváló megélhetési lehetőséget biztosítottak. A történelem előtti idők legjelentősebb időszaka a kora-vaskor, mert ehhez kapcsolódik a régészetben nemzetközileg is számon tartott váli kultúra, mely az urnasíros kultúrkör egy csoportja. Nem helyben alakult ki, hanem a területen új, az addiginál fejlettebb műveltségként jelent meg. Kapcsolata az itt lakó halomsíros népekkel nem volt. A váli kultúrának két rétegét regisztrálták a régészek. Az első az i.e. 1100-900, a másik 950/900-700-ig tart. Virágkorát az i.e. 950-900 közé teszi a kutatás.
A 21-ik század: A BIOFARM 3000 éves lótartó és agrár kulturális hagyományokkal rendelkező központi major 8 ha területének a rekonstrukciója 2016/2017-ben is folyamatban van. A BIOFARM további bővítésére 2017/2018 – ban tervezett, nemzetközi lókórház, ló/lovas terápia központ és orvos centrum kiépítése céljából.
